Szemben�zett a hal�llal, k�zben mag�hoz �lelte az �letet – 30 �ve halt meg Freddie Mercury

Amikor 1991. november 24-�n bemondt�k a h�rad�k, hogy 45 �ves kor�ban meghalt Freddie Mercury, a Queen frontembere, a h�r eg�szen val�szer�tlen�l hangzott. Mercury 24 �r�val kor�bban adott ki egy k�zlem�nyt, amelyben megosztotta a nyilv�noss�ggal, hogy HIV-fert�z�tt �s AIDS-beteg – az eg�sz �gy hangzott, mintha egy �j fejezetet nyitna a kapcsolat�ban a rajong�ival. Sokan �rezt�k �gy, hogy az eg�szs�gi �llapota miatti aggodalmaikra �rkeznie kell valamif�le reakci�nak. H�t, meg�rkezett, innen lehet akkor tov�bbl�pni, gondolhatt�k. A nyilatkozatban egy�bk�nt is azt k�rte az emberekt�l, hogy csatlakozzanak hozz� �s az orvosokhoz a betegs�g elleni harcban. Arr�l nem volt sz�, hogy ez lesz az utols� kapcsol�d�si pontjuk vele. 

Az egykori Farrokh Bulsar�b�l, a sz�gyenl�s zanzib�ri bev�ndorl� fi�b�l lett Freddie Mercury sz�npadi karaktere elk�peszt� er�vel uralta a k�z�ns�g�t, a k�z�ns�ge azonban nagyon sok�ig semmit sem tudott arr�l, hogy milyen er�vel �s b�tors�ggal �lte meg �lete utols� �veit, h�napjait, napjait. A r�la, illetve az egy�ttesr�l k�sz�lt dokumentumfilmekben, interj�kban a Queen tagjai, illetve a hozz� legk�zelebb �ll� emberek a hal�la �ta t�bbsz�r felid�zt�k az eml�keiket ebb�l a sok�ig eltitkolt, f�jdalmas id�szakb�l, �s ezekb�l egy olyan ember k�pe rajzol�dik ki, aki az utols� cseppig kiitta mindazt, amit az �let k�n�lt neki. 

 

Mercury m�r 1987-ben tudta, hogy fert�z�tt, de nemcsak a HIV-v�rust �s az AIDS-betegs�get �vez� (m�g ma is l�tez�) stigma miatt volt fontos sz�m�ra, hogy ezt titokban tartsa, hanem az�rt is, mert nem akarta az emberek sz�nakoz�s�t, �s azt sem, hogy l�ss�k, ahogy a betegs�g kisz�vja bel�le az �letet. A diagn�zis ut�n a nyilv�noss�got teljesen kiz�rta ugyan minden eg�szs�gi k�rd�sben, a hozz� k�zel �ll�kat azonban beavatta, �s rajtuk kereszt�l egy �thatolhatatlan fallal vette k�r�l mag�t.

Mercury betegs�g�nek a h�r�re az egy�ttes �sszez�rt. Ahogy a Queen dobosa, Roger Taylor fogalmazott, ha �t k�rdezt�k, b�rmikor k�sz volt faarccal hazudni az �llapot�r�l, �s t�bbsz�r el is mondta, hogy Mercury eg�szs�ges, �s teljes er�bedob�ssal dolgozik. „Mindent elrejtett�nk, minden k�rd�s el�l kit�rt�nk, ha �gy tetszik, hazudtunk, mert meg akartuk v�deni” – mondta a Queen git�rosa, Brian May.

 

Az 1991. november 23-�n kiadott nyilatkozat r�szben az�rt is v�ratott mag�ra olyan sok�ig, mert egyr�szt v�deni akarta a hozz� k�zel �ll�kat, m�sr�szt nyilv�nval� volt, hogy nyilv�nosan lehazugozza �ket, mik�zben tudta, hogy � m�r soha nem hagyja el az otthon�t.

Freddie Mercury a betegs�ggel a maga m�dj�n, a maga felt�telei �s sz�ks�gletei alapj�n alak�totta ki a viszony�t. A hivatalos diagn�zist p�ld�ul csak sokadik nyaggat�sra volt hajland� meghallgatni. Az orvosa k�nytelen volt az egykori menyasszony�t �s �lete v�g�ig j� bar�tj�t, Mary Austint h�vogatni, mivel Mercury nem vette fel neki a telefont. V�g�l Austin volt az, akivel k�z�lte az orvos, hogy mi�rt is lett volna olyan fontos, hogy besz�ljen a p�ciens�vel.

 

„Mindent norm�lisan kellett kezelni. Ha �szrevette, hogy elgyeng�lt�l, ha t�l �rzelg�ss� v�lt�l, akkor mag�t�l �rtet�d�en visszaterelt ebb�l az ir�nyb�l, hogy olyan t�masza legy�l, amire sz�ks�ge volt” – mondta Mary Austin, hozz�t�ve, hogy ebben az id�szakban az egykori szerelm�nek olyan m�lys�gei t�rultak fel el�tte, amit�l m�g jobban tisztelte �s csod�lta �t.

Mercury partnere, Jim Hutton ezt a fajta elz�rk�z�st azzal magyar�zta, hogy mivel nagyon is tudat�ban volt a betegs�g�nek, nem volt sz�ks�ge arra, hogy m�sok eml�keztess�k r�. Az utols� id�szakban nagyon szenvedett, de nem akart panaszkodni, besz�lni r�la. �s nem akarta azt sem, hogy az emberek l�ss�k az �llapot�nak a roml�s�t.

Brian May szerint Mercury az �lete utols� szakasz�ban m�gis valamif�le csod�latos b�k�re tal�lt, �s a git�ros soha nem hallotta �t panaszkodni: „Eml�kszem, kimozdultunk egyik este, �s borzalmasan f�jt a l�ba. Azt hiszem, l�tta ahogy odan�zek, �s megk�rdezte, akarom-e l�tni a l�b�t. Megmutatta, azt�n az arckifejez�semre reag�lva azt mondta, »Igaz�n sajn�lom, nem akartam ezt tenni veled.« Soha nem mondta, hogy ez milyen borzalmas. Hogy szar az �lete. Hogy meg fog halni. Soha, soha. soha. Elk�peszt�en er�s ember volt.”

 

Mik�zben a betegs�g legy�rte a test�t, � ragaszkodott az �nrendelkez�shez az �lete felett. Az utols� id�szakban a nyilv�noss�gt�l elszigetelve �lt, de ez tette lehet�v� sz�m�ra az alkot�st, �s am�g zene j�tt bel�le, addig volt �rtelme �lni. Abban a hozz� k�zel �ll�k mind egyet�rtenek, hogy Freddie Mercuryt sz� szerint a zene �s a munka tartotta �letben akkor, amikor a betegs�ge m�r nem felt�tlen�l engedte volna ezt.

„Minden, ami vagyok, ott van a dalokban” – mondta egyszer az �js�g�r� bar�tj�nak, David Wiggnek, �s ez a mondat igaz�n k�l�nlegess� teszi az utols� dalok dek�dol�s�t. Ezek egy olyan val�s�got t�rnak fel, amely v�gig ott volt a nyilv�noss�g �s a rajong�k szeme el�tt, Mercury el�ad�s�ban azonban m�v�szett� l�nyeg�lt �t.

A Queen – Mercury �let�ben – utols� albuma, az Innuendo 1991 febru�rj�ban jelent meg, kilenc h�nappal az �nekes hal�la el�tt, de nemcsak az id�z�t�s�ben, hanem a tartalm�ban is tele volt utalgat�sokkal a helyzetre, a v�gess�gre. Mercury egy �vvel kor�bban, a Brit Awards g�lam�sor�n jelent meg utolj�ra a nyilv�noss�g el�tt, ut�na csak a tal�lgat�sok maradtak.

 

Az Innuendo nagy visszat�r�snek sz�m�tott, de minden �tem�ben �rezhet� volt – k�l�n�sen visszatekintve – valamif�le elszakad�s az �lett�l, panasznak, sir�nkoz�snak azonban nyoma sem volt. Mercury szemben�zett a betegs�g�vel, �s elt�k�lt volt, hogy addig dolgozik, am�g b�r.

Hogy mennyire kitolta a hat�rokat, az visszak�sz�n n�h�ny videoklipben is. Az I’m Going Slightly Mad forgat�s�n m�r annyira gyenge �s sov�ny volt, hogy Diana Moseley, Mercury jelmeztervez�je szerint a reflektorok �ltal gerjesztett h�s�gben, amikor mindenkinek melege lesz, � thermo al��lt�zetet viselt a ruh�ja alatt.

 

A These Are the Days of Our Lives klipje, amelyet 1991 m�jus�ban forgattak, a 45. sz�let�snapj�n, 1991 szeptember 5-�n jelent meg, ez volt Mercury utols� megjelen�se, �s egy�rtelm�, hogy az �letbe az utols� erej�vel kapaszkod� embert l�tunk – ez m�r a harc�nak az utols� szakasza volt.

 

Nehezen j�rt, nehezen �lt, komoly f�jdalmai voltak, �s ahhoz, hogy a hangok kij�jjenek a tork�b�l, �s b�rja a felv�telt, n�ha legur�tott egy vodk�t, megr�zta mag�t, �s csin�lta tov�bb. „Nem tudom, honnan j�ttek ki bel�le azok a hangok” – �rtetlenkedik m�g ma is Brian May. (Mercury er�teljes, senki m�s�hoz nem hasonl�that� �nekhangja n�h�ny �vvel ezel�tt egy eg�sz tanulm�ny t�m�j�t adta: e szerint p�ratlan tehets�g�hez az is hozz�j�rulhatott, hogy hangsz�lai egyszer�bben gyorsabban mozogtak, mint m�s �nekesek�, s�t, a technik�j�t az is meghat�rozta, hogy �lhangszalagjai seg�ts�g�vel k�l�nleges szubharm�ni�kat tudott l�trehozni.)

�s k�zben az utols� lemezen azt is meg�zente, hogy a show-nak folytat�dnia kell.

M�gis, a zenekar tagjai azt mondj�k, min�l betegebb lett, ann�l t�bbet akart dolgozni, ann�l t�bb felv�telt akart h�trahagyni. Az �lete utols� h�napjaib�l �gy a k�z�s munk�juk egyik legintenz�vebb id�szaka lett. Mivel a sajt� egyre g�tl�stalanabb nyomul�sa miatt Londonban m�r nem tudtak dolgozni, elvonultak Montreux-be, ahol minden sokkal b�k�sebb �s nyugodtabb volt. �s a munka �gy zajlott, mintha mi sem t�rt�nt volna.

Mercury az egy�ttest�l azt k�rte, hogy �rjanak neki �nekelni val�t, mert tudja, hogy m�r nincs sok h�tra. „�rjatok nekem sz�veget, adjatok nekem dolgokat, �s �nekelni fogok, �nekelni fogok. �s azt�n azt csin�ltok vele, amit szeretn�tek, majd befejezitek” – eml�kezett vissza a s�rget�s�re Brian May. „Haldoklott, �s tudta, hogy azok a felv�telek csak a hal�la ut�n fognak elk�sz�lni, de fel�nekelte �gy, hogy nem v�rta meg, hogy a zenei k�s�ret megsz�lessen” – mondta az elk�peszt� tenni akar�s�r�l David Richards producer. Brian May elmond�sa szerint minden egyes sort h�romszor vettek fel, �s ennyi volt. Azt�n elj�tt egy sor, amit m�r nem tudott fel�nekelni. Azt mondta, majd visszaj�n, �s megcsin�lja, de m�r soha nem tudott visszaj�nni.

Ezekb�l az utols� montreux-i felv�telekb�l sz�letett meg azt�n az 1995-ben kiadott Made in Heaven c�m� lemez�k.  

A bar�tja �s zen�szt�rsa, Mike Moran �gy eml�kszik vissza r�, mint aki nem r�g�dott a dolgokon: „Sz�m�ra az �let hihetetlen volt, �s mindenkor a lehet� legjobban kellett meg�lni, ez�rt is maradt a v�gs�kig kreat�v. Elt�nhetett volna, �lhette volna elszigetelten az �let�t, de nem tette, �s ez is p�ld�ja annak, mennyire b�tor volt ez az ember. Addig dolgozott, am�g m�r nem tudott dolgozni. De addig is elk�peszt� humorral csin�lta. Mindv�gig hihetetlen�l elk�telezett volt a t�k�letess�g mellett.” A gyerekkori, zanzib�ri gy�kereit is felt�rk�pez� egyik dokumentumfilmben ezt az �letfiloz�fi�t a zoroasztrizmus vall�s�nak az egyik alapvet�s�hez vezetik vissza, miszerint

az �letet �nnepelni kell.  

Peter „Phoebe” Freestone, Mercury asszisztense azt sajn�lja a legjobban, hogy a hal�la el�tt is rengeteg zene volt m�g benne, de a fizikai �llapota miatt ez m�r nem tudott utat t�rni mag�nak.

Amikor mindent ki�nekelt mag�b�l, amit csak tudott, visszavonult, hogy felk�sz�lj�n a hal�lra. Mercury egy id� ut�n abbahagyta a gy�gyszereket, a bar�tait azonban az utols� pillanatig nem hagyta mag�ra. „Megl�togattam, �s Scrabble-t j�tszottunk. Azt mondta, � m�r nem tud pezsg�t inni, igyak helyette is. Ott volt egy teljes �veg pezsg� csak nekem. �s amikor menni k�sz�ltem, azt mondta, »k�sz�n�m, hogy elt�lt�tted a d�lut�nt egy �regemberrel«” – id�zi fel ezeket a napokat elcsukl� hangon Diana Moseley.

Az egy�ttes tagjait biztos�totta arr�l, hogy nem kell felt�tlen�l besz�lgessenek, neki m�r az �r�met okoz, hogy ott vannak vele. A hozz� k�zel �ll� emberek pedig – id�zi fel Peter Freestone – arr�l biztos�tott�k �t, hogy ha �gy �rzi, mennie kell, menjen nyugodtan, ne miattuk tartson ki.

A hangja �s a zen�je mellett tal�n az �letszeretete volt a legnagyobb aj�nd�k, amit h�trahagyott.

(A cikkben Jim Beach �s Rudi Dolezal Freddie Mercury: The Untold Story, a BBC 2011-es Days of Our Lives, illetve a 2021-es Freddie Mercury: The Final Act c�m� dokumentumfilmj�ben elhangz� interj�kb�l id�z�nk.)