Mercury, a p�tolhatatlan

Freddie Mercury a rockzene t�rt�net�nek tal�n egyik legkiemelked�bb �nekese, akinek a nagys�g�hoz feltehet�en csak igen kevesek k�pesek fel�rni. Mindehhez egy olyan elk�peszt� el�ad�i tehets�g t�rsult, ami m�g tov�bb n�velte nimbusz�t, egy�ttal sikerre vitt egy majd h�sz �vig meg�ll�s n�lk�l m�k�d� zenekart. Jellem�nek soksz�n�s�g�t, gyenges�geit �s el�nyeit legal�bb annyiszor feldolgozt�k m�r, mint munk�ss�g�t, �ppen ez�rt jelen �r�sunkban r�vidke, �m tartalmas sz�l�karrierj�nek elemz�se ker�l a k�z�ppontba.

A fiatal Mercury �let�ben meghat�roz� szerepet bet�lt� zene r�b�rta am�gy grafikusnak k�sz�l� h�s�nket, hogy zenei p�ly�t �p�tsen. A kezdetekben els�sorban a klasszikus rock ’n roll, a Hendrix f�le blues, esetleg funky alap� hard rock, illetve a klasszikus zene benyom�sai �rz�dnek munk�in. 1973-ban Larry Lurex �ln�ven, a Trident Studio biztat�s�ra adott ki egy kislemezt, melyen k�t feldolgoz�s dal szerepelt. Ezeken m�r szerepelt Brian May �s Roger Taylor is, �gy egyfajta pre-Queenform�ci�nak tekinthet�, ami azonban mag�n viselte a zenekar k�s�bbi jellegzetess�gei k�z�l a glames, hat�svad�sz hangz�st. A kor�bbi �r�b�l, amikor Mercury m�g klubzenekarokban zen�lt �s javar�szt feldolgoz�sokat j�tszott, csup�n bootlegek maradtak fent, �gy azok �rt�kel�se meglehet�sen neh�z feladat. H�s�nk ott m�g egy�rtelm�en k�s�rletezik a koncepci�kkal, nincs eg�szen tiszt�ban saj�t maga hangi �s el�ad�i k�pess�geivel.

A Queenben t�lt�tt els� t�z �ve alatt Mercury sz�tsz�rt zenei vil�ga r�nyomta a b�lyeg�t a zenekarra. � b�rt a csapatb�l a legv�ltozatosabb �zl�ssel, amibe sokf�le zenei ir�nyzat belef�rt, �mb�r progressz�v hozz��ll�s v�gett � sem er�ltette a szintetiz�torok haszn�lat�t a zenekarban. A ’Queen II.’ albumot hallgatv�n j�l l�tszik, hogy am�g a zenekar t�bbi tagja progressz�v �s hard rock keretek k�z�tt gondolkodott, addig Mercury k�pzel�ereje sok esetben fel�lm�lta a rendelkez�sre �ll� kereteket. Gazdag hangszerel�s, k�nnyedre vett zongorahaszn�lat, rendk�v�l �sszetett vok�lis t�m�k jellemezt�k szerzem�nyeit. Ennek a hat�rtalans�gnak a v�geredm�nye a Bohemian Rhapsody, mely ut�n a zenei hat�rokat m�r k�ptelens�g volt tov�bb t�g�tani.

A hetvenes �vek m�sodik fel�ben azt�n megismerkedett a fekete zen�kkel, ami alapvet�en form�lta �t �zl�s�t �s saj�t maga zenei vil�g�t is. John Deacon basszusgit�rosnak ebben minden bizonnyal nagy szerepe volt, ahogyan a szintetiz�torok er�ltetett haszn�lat�ban is – de nyilv�n a megv�ltoz� zenei trendekr�l sem szabad megfeledkezn�nk. Ebben a megv�ltozott hangulatban ker�lt sor els� sz�l�anyag�nak felv�tel�re, 1984-ben.
Ez volt a Love Kills kislemez, mely eredetileg Queen dal lett volna, �s a Metropolis c�m� scifi/cyberpunk klasszikus �jraforgatott verzi�j�nak bet�tzen�j�nek sz�nt�k, �m a film v�g�l nem k�sz�lt el, a ’The Works’ pedig ezen n�ta n�lk�l jelent meg. A dalt m�gis kislemezre m�solt�k, �s Mercury neve alatt jelent meg. Er�sen pop �z�, v�ltoz� meg�t�l�s� n�ta ez, mely a t�zedik helyig jutott az angol list�kon, egy�ttal el�revet�tette a k�zelg� sz�l�lemez hangz�s�t �s st�lus�t is.

Az 1985-ben megjelen� ’Mr. Bad Guy’ el�zm�nyei eg�szen a Queen ’Hot Space’ c�m� lemez�ig vezethet�k vissza. Ekkoriban a zenekar m�r b�szen �tt�rt a pop/rock hangz�sra, ami nem kev�s bels� fesz�lts�get sz�lt a band�ban, az indulatok azonban az 1984-es �vben forr�sodtak fel igaz�n, amikor m�g a banda feloszl�sa is sz�ba ker�lt. A banda n�gy tagja k�z�l ekkor ketten kezdtek sz�l�munk�ba.

Mercury k�zel k�t �vig, v�ltoz� energi�val k�sz�l� albuma egy kilencven fokos kit�r� a Queen alapvet�en rock-orient�lt, m�zes-m�zas pop bevonattal ell�tott munk�ihoz k�pest. Uralkodnak a billenty�s hangszerek, k�l�n�sen a szintetiz�tor, mivel Mercury r�j�tt, hogy a b�v�s, sok�ig elutas�tott hangszerrel komplett nagy-zenekari hangz�st lehet var�zsolni a lemez�re. Mercury �nekt�m�in �s dalszerz�i nagys�g�n t�l teh�t �gy l�tszik, ezen a lemezen semmi sem kedves a j��rz�s� rock rajong�knak. �zig-v�rig popzene az, mely a sz�lesebb k�z�ns�g sz�m�ra sokkal ink�bb befogadhat� volt, ennek ellen�re kereskedelmileg egy�rtelm�en m�rs�keltek voltak a sikerei. Angli�ban a korong bearanyoz�dott, h�rom kislemeze, az I Was Born To Love You, a Made in Heaven �s a Living On My Own pedig sl�gerr� �rtek id�vel. Sajnos el�bbi dalt sokszor hajlamosak �sszemosni a Queen �ltal 1995-ben �tdolgozott verzi�val – a magyar r�di�ban is el�szeretettel keverik �ssze a kett�t, nem is besz�lve a Living On My Own sz�mtalan remix v�ltozat�r�l.

Legk�zelebb Mercury egy nagyon speci�lis lemezen hallatott mag�r�l. A Queen g�pezet �jra lend�letbe j�tt, egy�ttal az opera ir�nt rajong� Mercury lehet�s�get kapott egy duett meg�r�s�ra �s el�nekl�s�re Montserrat Caball� �nekesn�vel, aki a spanyol opera d�v�ja volt. A n�t�t az 1992-es barcelonai olimpia hivatalos dal�nak sz�nt�k, �m a dalszerz�ssel t�lt�tt �sszej�vetelek olyan j�l siker�ltek, hogy hamarosan egy eg�sz lemezre val� anyag �sszej�tt a k�t zenei zseni kezei k�z�tt.

A Barcelona komplett albumk�nt t�rt�n� megjelentet�se azonban kock�zatos volt. Ez a lemez nem a Queen rajong�knak k�sz�lt, de sz�m�tani lehetett r�, hogy a v�s�rl�k egy jelent�s r�sz�t feltehet�en �k fogj�k kitenni. Kritikailag elv�rhat� lett volna a negat�v felhang, hiszen rockoper�nak t�ls�gosan nagy a komolyzenei bet�tek t�ls�lya, m�g komolyzenei anyagnak egy�rtelm�en kommersz volt a felv�telek megsz�lal�sa. Furcsa m�d azonban a kritikusok nagy r�sze j�l fogadta a k�sz anyagot, b�r zenei csod�r�l senki sem tett eml�t�st – pedig a ’Barcelona’ k�p�ben egy olyan album ker�lt a zenehallgat�k kez�be, ami st�lust�l f�ggetlen�l mindenkit k�pes meg�rinteni �s meggy�zni. Nincs meg benne Mercury kirobban� el�ad�i eg�ja, h�s�nk visszafogja mag�t �s maxim�lis al�zattal �nekel egy�tt a d�v�j�val – s�t, m�g az album bor�t�j�n is konszolid�lt k�ls�vel jelenik meg.
A lemez f� sl�gere, a c�mad� Barcelona 1988-ban, majd az olimpia idej�n, 1992-ben is megjelent k�l�n kislemezk�nt, �s �rdekes m�don a k�s�bbi id�pontban sokkal jobban teljes�tett. Maga az album kereskedelmileg nem lett nagy durran�s, az ez�st helyez�sig vitte az angol list�n, Sv�jcban viszont platina lett – igaz, fele annyi eladott p�ld�ny ut�n, mint Angli�ban.

Mercury mindek�zben t�bb dalt is megjelentett kislemezen. A k�t teljes �rt�k� album mellett 1985-t�l kezdve folyamatosan vett r�szt k�l�nb�z� session�k�n, ahol feldolgoz�sokat, vagy musicalek dalait vette fel. �gy sz�letett meg p�ld�ul a Time, az In My Defence �s a The Great Pretender is. A nyolcvanas �vek k�zep�n am�gy is gyakoriak voltak az ilyen kalandok – egy alkalommal m�g Michael Jackson nal is k�sz�tett k�z�s dem�t, melyen a dobokat a mosd�ajt� csapkod�s�val helyettes�tett�k. 1989-ben �jra st�di�ban dolgozott a Queennel, �m betegs�ge ekkor m�r kezdett eluralkodni rajta. A ’The Miracle’ felv�telei �s klipjei m�g egy er�t�l duzzad� �nekest mutatnak, a val�s�gban azonban sokkal rosszabb volt a helyzet. Turn� h�j�n nem sokkal a ’The Miracle’ kiad�sa ut�n �jabb anyag felv�tel�be kezdtek. Mercury ekkor a Queen mellett volt �s a lehet� legt�bb anyagot igyekezett felvenni, hogy t�rsai rendelkezzenek alapanyaggal egy, vagy ak�r t�bb posztumusz album felv�teleihez. Az ’Innuendo’ azonban m�g �let�ben megjelent, de hal�la tragikusan negat�v �zt adott az am�gy is depressz�v albumnak.

R�vid �letm�v�t ezut�n a kilencvenes �vek elej�n kezdt�k feldolgozni. Sorban jelentek meg a k�l�nb�z� v�logat�sok �s kollekci�k, amiken eleinte a k�l�nb�z�, albumon sosem szerepl� kislemez sl�gereket v�logatt�k �ssze, majd az id� m�l�s�val igyekeztek minden fellelhet� dem�t, dalkezdem�ny kiadni. T�meg�vel k�sz�ltek a remixek, az instrument�lis �s extended v�ltozatok. Ezek k�z�l �rdemes lehet a ’The Solo Collection’ n�vre keresztelt, val�ban �rt�kes �s �rdekes packot kiemelni, melynek tulajdon�ban gyakorlatilag a teljes Mercury �letm�vet birtokolhatjuk.

AQueen �letm�vet a megel�z� r�szekben az 1995-�s ’Made in Heaven’ c�m� lemezn�l z�rtam be, �m ut�lag �gy gondolom, fel�l kell b�r�lnom saj�t magam. 1997-ben a zenekar eredeti tagjai felvettek egy eml�kn�t�t, amit Brian May eredetileg az el�z� r�szben taglalt ’Another World’ c�m� album�ra sz�nt, �s a fiatalon elhunyt Lady Dian�nak sz�lt. T�m�j�t tekintve azonban Mercury-ra is illik a dal. A No-One But You (Only The Good Die Young) 1998-ban jelent meg, el�z�leg pedig szerepelt a ’Queen Rocks’ c�m� v�logat�son. Brian May �s Roger Taylor �nekli a dalt, a felv�telekben pedig John Deacon is beseg�tett – ironikus m�don a n�ta egy klasszikus rock ballada, amiben uralkodik a git�r-zongora p�ros, a ritmusszekci� pedig a hagyom�nyos dob-basszus fel�ll�sban k�sz�lt, szintetiz�tornak szinte nyoma sincs a felv�telen.

A Queen t�rt�nete ezzel v�get �rt, b�r nyilv�nval�an lehetne ny�jtani a r�test�szt�t a Paul Rodgers �ra r�vid, �m relat�ve term�keny id�szak�val. Ezt csak az�rt nem teszem meg, mert Freddie Mercury t�voz�s�val a val�di Queen teljes m�rt�kben megsz�nt l�tezni. A No-One But You esete speci�lis, hiszen az a dal tov�bbviszi a banda korai hagyom�nyait, amibe igenis belef�rt, hogy Mercury �tadja az �nekesi szerepk�rt egyik t�rs�nak, �m ez nyilv�n csak akkor �rv�nyes�thet�, ha May �s Taylor teljes m�rt�kben �tveszik a vok�lis szerepet, �s nem m�svalakire osztj�k azt ki. Szok�s �ll�tani, hogy senki sem p�tolhatatlan, �m ez a zenekar egy kiv�tel. Ahogy a Led Zeppelin eset�ben, �gy itt sem lehetett megbontani az egys�get. N�gy egyenl� r�sz, n�gy teljesen k�l�nb�z� ember alkotta ezt a csod�t, melyben mindegyik�knek ugyan olyan fontos szerepe volt. Tov�bb lehet vinni a nevet, �m nem �rdemes, hisz Mercury mellett m�r John Deacon is hi�nyzik a csapatb�l – �s valljuk be �szint�n, ez meg is �rz�dik minden k�s�bbi megmozdul�sukon…

V�ge