A k�nyv szerz�je, Phil Sutcliffe, a londoni szabad�sz� �js�g�r� 1974 �ta publik�l a rock m�faj�ban. Olyan nagys�gokat is megsz�laltatott m�r, mint Paul McCartney, Paul Simon, Bruce Springsteen, a Pink Floyd, Kate Bush, a Radiohead, a Nirvana �s Nick Cave. Sz�mtalan publik�ci�ja jelent meg olyan kiadv�nyokban, mint a Mojo, a Q, a Los Angeles Times, a Blender vagy a Sounds. Kor�bbi munk�i megtal�lhat�k a vil�g legjobb rockzenei �r�sokat gy�jt� arch�vum�ban, amely itt �rhet� el: rocksbackpages.com.

Freddie Mercury, igaz? Eml�kezz�nk r�, k�pzelj�k �t magunk el�! A der�kig nyitott, testhez simul� fels�ruh�t, a feket�re lakkozott k�rm�ket, a ’70-es �vekre oly jellemz� pozit�r�t, a t�ncost, a cs�d�rt, a szat�rt, a kentaurt! Ezut�n k�pzelj�k magunk el� r�vid hajjal, bajuszk�j�val, g�nyosan felh�zott szem�ld�k�vel, hermelinpal�stban �s koron�val a fej�n a ’80-as �vek k�zep�r�l. Azt�n hajoljunk meg megj�tszott tisztelet�nk jelek�nt, vagy ford�tsuk el a fej�nket �s csukjuk be a szem�nket, ha mindez m�r sok nek�nk. Esetleg, ha a l�tv�ny telibe tal�l, nevess�nk, s�rjunk �s �nekelj�nk egy�tt vele.
Freddie Mercuryt nem lehet egy legyint�ssel elint�zni. M�g ismeretlen cs�r�k�nt is �gy tudott v�gigvonulni r�kapr�m-sujt�sos v�r�s b�rsony�lt�ny�ben a londoni King’s Roadon ez az alapvet�en sz�gyenl�s �s titkol�z� fiatalember, ak�r a legnagyobb szt�rok, akiket megpillantva mindenki azt k�rdezi: „H�, ki ez az alak?”
B�r az �jj�alakult Queen az elm�lt �vtizedben turn�ra indult Paul Rodgers-szel, a kiv�l� �nekessel, m�gis Mercury var�zslatos vonzereje �s k�l�ncs�ge tette a Queent halhatatlan rock and roll form�ci�v�. A zenekar n�gy k�pzett �s amb�ci�zus zen�szb�l �llt – akik mellesleg tehets�ges dalszerz�k is voltak, hiszen mindannyian �rtak vil�gsikereket –, �m a kollekt�v kultur�lis eml�kezet nem �rizte volna meg hagyat�kukat a kataliz�tor, a t�zcsin�l�, a stadionok uralkod�ja: Freddie Mercury n�lk�l.
Nem meglep�, hogy m�g May egy �rdektelen londoni k�lv�rosban, Taylor a kisv�rosias Cornwallban, Deacon pedig az ugyancsak vid�kies Leicestershire-ben n�tt fel, addig „n�vrokon�hoz”, az utaz�k isten�hez, Merk�rhoz m�lt� m�don Freddie egy t�voli helyr�l,
Zanzib�rb�l �rkezett.

A git�ros

Brian Harold May �jsz�l�tt kor�t�l fogva zajos �letet �lt. 1947. j�lius 17-�n sz�letett, �s n�tt fel London k�lter�let�n, a middlesexi Felthamben, az egykori londoni rep�l�t�rr�l (ma: Heathrow) fel�s lesz�ll� rep�l�g�pek pokoli hangzavar�ban.
Az �gbolt mindig fontos szerepet j�tszott az �let�ben. Kedvenc k�preg�nyh�se a The Eagle-b�l ismert Dan Dare (Mer�sz Dani), a „j�v� pil�t�ja” volt. �desapja, Harold, a II. vil�gh�bor�ban r�di�sk�nt szolg�lt egy vad�szbomb�z�n, k�s�bb a L�g�gyi Miniszt�riumn�l helyezkedett el m�szaki rajzol�k�nt. A BBC TV �j csillag�szati m�sor�t, a The Sky At Night c�m� sorozatot vezet�, lebilincsel� �s szenved�lyes Patrick Moore hat�s�ra apja �s fia lelkes bark�csol�kk�nt k�z�sen �p�tettek egy t�vcs�vet, melyet May m�g ma is haszn�l.
Apja ukulel�n is j�tszott, ami annyira tetszett Briannek, hogy a sz�lei vettek neki egy akusztikus git�rt hetedik sz�let�snapj�ra.
Az Anglia saj�t rock and roll tinib�lv�ny�nak (�n)�letrajz�t bemutat� The Tommy Steele Story c�m� 1957-ben k�sz�lt film hat�s�ra apja seg�ts�g�vel Brian �p�tett egy r�gim�di krist�lydetektoros r�di�t, �s kislemezeket kezdett v�s�rolni: a hazaiak k�z�l Lonnie
Donegant�l, a skiffle* kir�ly�t�l, az amerikai el�ad�kt�l pedig Connie Francis, az Everly Brothers �s Buddy Holly korongjait. Egy 1991-ben a Q magazinnak adott interj�ban May elmondta e k�nyv szerz�j�nek, hogy sz�letett elemz�k�nt sokat tanulm�nyozta Holly k�s�r�zenekar�t, a Cricketset: „Szerettem volna megtudni, hogyan �p�lnek fel az akkordok, �s mit�l hatnak elt�r�en az emberre.”
May er�s�t�t fabrik�lt akusztikus git�rj�hoz, amelyet apja szint�n h�zi k�sz�t�s� r�di�s-lemezj�tsz�j�hoz csatlakoztatott. Annyira megtetszett neki az �gy el��ll�tott git�rhang, hogy megk�rte apj�t �s �desanyj�t, Ruth-t, hogy vegyenek neki egy rendes elektromos git�rt, de sz�lei szerint ez t�l sokba ker�lt volna. „T�nyleg csak a napi betev�re futotta. Any�m bef�ttes�vegekben gy�jt�tte az apr�t, hogy ki tudjuk fizetni a g�zsz�ml�nkat” – mondta May
Ian Fortnamnek egy interj�ban, amely csak k�s�bb, 1998-ban jelent meg a rockbackpages.com-on. Ez�rt Brian �s apja elhat�rozt�k, hogy ink�bb maguk k�sz�tenek egy hangszert.
A m�lt�n „Red Special”-re keresztelt git�ron May a mai napig j�tszik. „A hangszer t�nyleg csak annak k�sz�nheti a l�tez�s�t, hogy szeg�nyek voltunk. Reszel�vel, d�rzspap�rral �s bicsk�val l�ttunk neki a munk�nak” – mes�lte Brian. Alapanyagk�nt egy bar�tj�t�l kapott mahag�ni kandall�p�rk�ny-darabot, gy�ngyh�zberak�sos gombokat, egy k�t�t�t �s egy motorker�kp�r szeleprug�it haszn�lt�k fel. Csak a pickupok ker�ltek p�nzbe. A hangszer m�sf�l �v alatt, 1963 �sz�re k�sz�lt el.
1964 elej�n May bar�taival alap�tott egy zenekart 1984 n�ven, melynek tagja volt Tim Staffell is. „A sz�gyenl�ss�gem miatt ker�lt sor az eg�szre – mes�lte May –, arra gondoltam, ha a sz�npadon �llok, nem kell azzal foglalkoznom, hogy a n�k visszautas�tanak.”
A banda fenn�ll�s�nak n�gy �ve alatt semmire sem jutott. Mik�zben feldolgoz�sokb�l �ll� m�sorukat j�tszott�k a kisebb k�rny�kbeli helyeken, May-re nagy hat�st gyakoroltak �s m�lyen meg�rintett�k a beatzene nagys�gai, akik h�tv�genk�nt rendszeresen fell�ptek a Felthamt�l csak n�h�ny kilom�terre tal�lhat� Eel Pie Island-i, richmondi �s twickenhami klubokban. Minden turn�z� zenekarnak sz�ks�ge van egy Isett�ra.

 „Gyakran megn�zt�k a Rolling Stonest, a Yardbirds-t, a ThevWho-t, �s [Richmondban] a The Crawdaddy-t, �s nagy hat�st tettekvr�nk – mes�lte May. – Az 1984 vonz�dott a technikai �j�t�sokhozv�s len�zte a bluest. De a Yardbirds val�s�ggal sug�rozta mag�b�l a ny�lt szexualit�st �s a haragot, �s a The Who-val egy�tt puszt�t� er� �s anarchikus szellem �radt bel�l�k. Azt�n j�tt Hendrix… El�g j� git�rosnak tartottam magam, de amikor el�sz�r l�ttam �t a Saville Theatre-ben [London belv�ros�ban, tal�n 1967. janu�r 29- �n], nem hittem a szememnek. El�sz�r is m�lys�ges f�lt�kenys�get �reztem. Mintha csak ez az id�szak lett volna a Teremt�s kezdete. Hirtelen, a drogkult�ra �s a »peace and love«-�let�rz�s k�zep�n egyesek felfedezt�k, hogy ha a git�r hangerej�t maximumra tekerik, a hangszer �n�ll� �letre kel. Az eg�sz teljesen �jnak �s veszedelmesnek t�nt, csod�latos �rz�ssel t�lt�tt el, hogy a r�szese lehetek.”
Ek�zben apja aggodalmai ellen�re, miszerint tudom�nyos p�lyafut�s�t fel�ldozza a rock and roll olt�r�n, May kimagasl� di�knak bizonyult. 1965-ben olyan kiv�l� eredm�nyekkel fejezte be k�z�piskolai tanulm�nyait emelt szint� matematik�b�l, hogy a londoni Imperial College �szt�nd�jat aj�nlott fel neki fizika-tanulm�nyai folytat�s�hoz. K�s�bb ez tette lehet�v� sz�m�ra, hogy felvegye az infrav�r�s csillag�szati szakir�nyt. (Az Imperial College addigra m�r n�gy fizikai Nobel-d�jast adott a vil�gnak.)
May �s Staffell, akik akkoriban mindketten a nyugat-londoni Ealing M�v�szeti F�iskol�n tanultak, megn�vesztett�k a hajukat, saj�t dalokat �rtak, emellett be�p�tett�k a m�sorukba Hendrix ›Stone Free‹ �s Eddie Floyd ›Knock On Wood‹ c�m� sz�mainak feldolgoz�sait is. De a Szerelem �vek�nt is emlegetett 1967 szomor�an v�gz�d�tt az 1984 sz�m�ra. Amint azt Staffell 2005-ben elmondta e k�nyv szerz�j�nek, egy felt�rekv� menedzserpal�nta „r�vett minket, hogy afg�n sz�rmemell�nyben, apr� t�kr�kkel d�sz�tett gy�r�tt b�rsonyruh�kban, magas talp� cip�ben �s kisminkelve l�pj�nk fel”. Beszervezte �ket egy nagyszab�s� kar�csonyi m�sorba, amelyet a londoni Olympi�ban rendeztek meg december 22-r�l 23-ra virrad� �jszaka, az 1984-et pedig messze a szint�n fell�p� Pink Floyd �s Hendrix m�g� sorolt�k. May �gy eml�kezett vissza az est�re: „Abba a felszerel�sbe dugtam a git�romat, amelyet Hendrix is haszn�lt. Amikor � j�tszott rajta, �gy sz�lt, mintha az eg�sz vil�g megelevenedne. N�lam meg �gy, mint egy tranzisztoros r�di�” – mondta Fortnamnek.

* A dzsessz, a blues, a folk �s a country elemeit felhaszn�l� k�nny�zenei ir�nyzat, melyet �ltal�ban kezdetleges hangszereken adtak el�.
A m�faj nagy n�pszer�s�gnek �rvendett Nagy-Britanni�ban az ’50-es �vekben – a ford.

C�m: Phil Sutcliffe: Queen Eredeti c�m: Queen – The Ultimate Illustrated History of the Crown Kings of Rock Ford�totta: Maurics Andr�s Kiad�: Cartaphilus Kateg�ria: albumok, Terjedelem: 288 oldal Kiad�s �ve: 2011