|
Queen életmű - 3. rész
TShaw, 2010, december 12 - 14:42
1982 májusában a Queen megjelenteti a ’Hot Space’ albumot, amivel rögtön beleugranak a játékos, de mai szemmel nézve a korábbi munkásságuk színvonalát prezentálni nem tudó popzenébe. A királyi gárda betör a diszkóba, Freddie Mercury homoszexualitása pedig egyre inkább nyilvánvalóvá válik...
Annak ellenére, hogy a ’Hot Space’ Queen album mivolta miatt egyszerűen nem lehet rossz, alaposan megosztja a rajongótábort. A zenekar populáris irányba fordulása maga után vonta a zenei szétszórtság elhagyását is. Ezen az albumon aligha találkozhatunk stílus kavalkáddal. Uralkodnak a pattogós, fekete zenei alapokra komponált popdalok, melyet May gitárjátéka próbál eladhatóvá tenni a rockereknek. Vannak persze a régi irányhoz közelítő dalok (Action This Day, Dancer, Put Out The Fire, Life Is Real – utóbbi dalt John Lennonnak ajánlották), azonban az uralkodó hangulat a fülledt diszkó légkört idézi.
Üde kivétel az Under Pressure című szerzemény, melyben maga David Bowie vendégszerepel. Ő ekkoriban éppen elfordult az újhullámtól, aminek az alapításában szervesen kivette a részét, de igazán sosem vált a részesévé, és a könnyed pop irányvonal felé kezdett orientálódni. Ezen a ponton karrierje találkozott a Queen életútjával, de nem fonódott össze jelentősen.
A Cool Cat című nóta szintén a kettőjük együttműködése lett volna, de végül profán Queen dalként került a lemezre.
A koncerteken szerencsére a banda ezután is megmaradt keménynek és energikusnak. A Hot Space Tour koncertjeit javarészt a régi sikerdalok anyaga tette ki, innentől vált egyre elfogadottabb koncepcióvá az, hogy a Queen csupán néhány slágergyanús szerzeményt játszik az aktuális albumáról. Régi, jól bevált slágerből azonban sok volt, így rengeteg potenciális új klasszikus már ekkor kiszorult a repertoárból. Másfelől megjelent a színpadon az elektromos dob, a szintetizátor, és először történetük során háttérzenészek is segítettek nekik az előadások alatt. Élő működésük egyre kifinomultabb, profibb és drágább lett, így elindultak azon az úton, aminek a vége az lett, hogy nyitott stadionokon kívül már sehol sem tudtak koncertezni. Ennek megfelelően a turnék is egyre rövidebbek lettek, ámde egy-egy koncert elképesztő nézőszámot és kereskedelmi sikert hozott.
A ’Hot Space’ azonban relatíve sikertelennek volt mondható, így a banda hamar elállt a cukormázas popzenétől, és máshogy próbálta magába integrálni a populáris vonalat. Egy év szünet után 1984-ben próbálkoztak újra, ezúttal a ’The Works’ című koronggal. Mindeközben a tagok lassanként elkezdték bontogatni a szólókarrierjüket, de erről majd egy későbbi összefoglalóban esik majd szó.
Maga a ’The Works’ egy kötelességből és kényszerből elkövetett rutinmunka – ahogyan azt a címe is mutatja. Bár a dalok elképesztően sikeresek lettek (két legnagyobb slágerük, a Radio Gaga és az I Want To Break Free is itt kapott helyet), érezni a lemezen az izzadtságszagot. Bár 1983-ben a banda nem működött, a tagok külön-külön továbbra is aktívak maradtak, így kreatív energiájukból csak kisebb százalékot fordíthattak az új albumra.
A ’Hot Space’ album jól körülvonalazható popzenéje helyett itt már megférnek egymás mellett a klasszikus értelemben vett pop dalok és a rock témák. Előbbire a Keep Passing The Open Windows, utóbbira a Hammer To Fall és a Tear It Up a legjobb példa. Ezek a nóták azonban kiválóságuk ellenére sem eredményeztek átütő sikert. A ’The Game’ lemez óta leszállóágban volt a zenekar, bár nem szabad elfeledni, hogy a népszerűségük és a bankszámlájuk így is az egekben járt. A gond az volt, hogy a rajongótábor bár eltartotta őket, a korai időkre jellemző folyamatos növekedés elmaradt. Különösen Amerikára volt ez igaz, ahol a Queen végképp elvesztette potenciálját.
Mindezek következtében, ha hallgatólagosan is, 1985-re a banda a feloszlás szélére került. Ez olyannyira elvitathatatlan, hogy Mercury még 1986-ban, a Wembley színpadán is bizonygatta: nem fognak különválni az útjaik.
A csömörből az évtized egyik legnagyobb zenei eseménye, a Live Aid húzta őket vissza, ahol megbizonyosodhattak róla, hogy Angliában az embereket ők érdeklik a legjobban, és vezető szerepet töltenek be a zenei életben. A stadionban több ezer ember utánozta le Mercury buzdítására a Radio Gaga klipjének levegőbeöklözését. Ehhez hasonló tömeges őrületre azelőtt sosem volt még példa.
Mindez kulcsfontosságú volt abban a tekintetben, hogy még abban az évben felvettek egy kislemezes dalt, majd új stúdióalbum felvételeibe kezdtek – mely egyúttal a második filmzenelemezük is lett.
A mára kultikus státuszba került urban fantasy, a Hegylakó címe összeforrt a Queennel. A világszerte nagy sikert arató film, amiből később egy hatalmas, de elvetélt mozis-televíziós franchise nőtt ki, nagyban hozzájárult az új lemez népszerűségéhez.
A csapat tagjai újra bátrak voltak, és mertek olyan dalokat írni, amik poposan könnyedek, de van bennük érzelmi mélység, ezzel párhuzamosan pedig a valódi heavy metal felé is elmerészkedtek. A végeredmény az ’A Kind Of Magic’ című album lett, mely a nyolcvanas évek első olyan Queen lemeze, amin egyáltalán nem érződik a bizonyítási vágy, kizárólag a zenekészítés öröme és az elhivatottságuk.
A filmhez készített dalok kivétel nélkül slágerek lettek. A címadó szerzemény jellegzetes basszus- és gitárfutamát a mai napig felhasználják reklámfilmzenékhez, ezáltal talán örök életre a köztudatban maradnak majd. A Gimme The Prize és a Don’t Lose Your Head egy elképesztően súlyos, de mégis himnikus heavy metal világba vezetnek minket, amik annak ellenére forrnak össze a bandával, hogy a srácok majd egy évtizede nem csináltak hasonló dalokat.
Ezt követően nyilvánvaló volt egy turné szükségessége, és az 1986-ban startoló, Magic Tour névre hallgató körút annak ellenére vált legendává, hogy a Queen hattyúdalának kezdete is hozzá köthető.
Az alig két hónapos körút 26 koncertje kizárólag Európára terjedt ki, ezúttal még Japánba sem mentek el. A koncerteket azonban kizárólag nyitott stadionokban adták, tömegek előtt. Hatalmas színpaddal és látványtechnikával dolgoztak, bár a vizuális megjelenésüket erősen lerontotta a tény, miszerint alkonyatkor kezdték meg az előadásokat.
A gigantikus műsorokat több ízben is megörökítették. Felvettek több teljes koncertet, illetőleg olykor a helyszínen is rögzítették az eseményeket, komplett stábbal karöltve. Így született meg a mitikus budapesti koncert felvétele is, melynek anyagából a zenekar csak néhány audió szalagot használt fel, a képi rész a magyarok kezében maradt.
A Knebworth, valamint a Wembley aréna anyagát szintén jónak ítélték meg, így mindkettőt felhasználták (a budapesti mellett) a készülődő új élő anyag felvételeihez. Sajnos azonban a ’Live Magic’ a zenekar történetének leggyatrább koncert CD-je lett. Az anyagot erősen megvágták, hogy ráférjen egyetlen lemezre, ezzel együtt természetellenesen megkurtítottak bizonyos nótákat. A Wembleyben felvett teljes koncert egyelőre talonban maradt, de néhány évvel később az is megérkezett a rajongókhoz, így vált a turné tökéletesen dokumentálttá.
Azonban, mint azt tudjuk, a Queen karrierjében 1987-ben bekövetkezett egy olyan törés, melyet sem a zenekar, sem a management nem volt képes megoldani. A négytagú csapat, bár emberileg voltak köztük feszültségek, nem vált szét soha, amikor azonban Mercury szervezetében jelentkezett a HIV fertőzés, egyből a halál árnyéka kezdett lebegni a zenekar fölött. Ezt annak ellenére érezték mind, hogy az énekes nem adott jelt betegségéről, egészen az utolsó pillanatig.
Bár mindannyian folytatták a munkálatokat saját projektjeiken, maga az anyazenekar nem állhatott le, így 1988-ban újra stúdiózni kezdtek. Koncertkörútra azonban soha többé esélyük sem volt, ez pedig hamarosan nyilvánvaló lett…
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Oh, great, your post has provided me with useful information and a fresh perspective on your audience.
usa map